Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Magyar zászlók

Tudjátok milyen volt Szent István zászlaja? Én nem tudtam, de szöget ütött a fejembe, hogy vajon milyen lehetett. Azt azért tudtam, hogy nem a mostani trikolor volt. Kis utánajárással egészen érdekes dolgokra bukkantam.

Ha azt akarjuk tudni, milyen volt Szent István zászlaja, egy kicsit korábbról kell kezdenünk. Nézzük csak milyen volt honfoglaló őseink zászlaja:

Honfoglaláskori zászló

Az alapszíne vörös volt és magán a zászlón - a kornak megfelelően - nem volt semmiféle ábra. Ehelyett a régi római tradíciók miatt széles körben elterjedt volt a zászlórúd tetejére tenni valamilyen megkülönböztető jelképet. Így került a honfoglalók vörös zászlajának csúcsára a vezető törzs, Árpád törzsének jelképe: a turul.

Szép lehetett ez a zászló. Elképzelem, ahogy a végtelen alföldi mezőkön végiglovagoltak a honfoglalók, és ezt a gyönyörű zászlót hordozták Árpád fejedelem mellett.

Szent István zászlaja ehhez nagyon hasonló volt, ám a csúcsdíszként szolgáló pogány jelképet, a turult, ellentmondást nem tűrően váltotta fel István politikájának központi eleme: a latin kereszt. Így sikerült megőrizni a honfoglaló zászló hagyományos, vörös alapszínét, és kiegészíteni azt a nyugathoz tartozás, a kereszténység jelképével.

Ez a zászló - szintén kordivatból kifolyólag - hatalmas volt. Jelenléte a király egyfajta virtuális jelenlétét is mutatta, az ezt hordozók az uralkodó nevében jártak el.

A XII. század végétől jelennek meg különböző jelképek a magyar zászlókon. Az Árpád-házi királyok zászlaján III. Béla idejében tűnt fel a hármashalom, és az eredetileg bizánci jelkép: a kettős kereszt.

Az Árpád-ház családi zászlaja talán a legismertebb, ez vörös-ezüst színű, keresztirányban sávozott. Ez az úgynevezett árpádsáv maradt fenn azóta is, és része többek közt a magyar címernek. Ez a zászló I. Imre uralkodása alatt jelenik meg részint mint zászló, részint mint címer. 

 A szöveg  a: http://augusztus20.freeblog.hu/ oldalról származik

 

 A magyarság egyik legmeghatározóbb szimbóluma. Az Árpád-sáv több évszázados történelmünkhöz, hagyományainkhoz kötődő szimbólum. Háborúink, rendszerdöntő forradalmaink, nemzeti tragédiáink nem tűntek el nyomtalanul, hanem ma is élnek, lobognak zászlóinkban. 
Az Árpád-sávos zászló az Árpád-házi uralkodók XI. századtól használt piros-fehér sávos lobogója. Nagy a valószínűsége annak, hogy e zászló Álmos nagyfejedelem által szervezett és létrehozott nemzetszövetségnek a központi zászlaja volt, amelyet a Vérszövetséggel szentesítettek. A piros az uralkodó, míg a fehér a főúri réteget képviselte, mert a hatalom e szövetség értelmében megosztott volt. Jellemző a magyar történetírásra, hogy nem tartotta fontosnak e zászló mibenlétének kikutatását és tudatosítását. A négy piros és négy fehér sáv pedig arról tanúskodik, hogy e szövetséget nem hét, hanem nyolc nemzet (törzs) kötötte. Erre lehet következtetni a fejedelmek számából is; Álmos, Árpád, Előd, Kund, Ond, Tas, Huba és Töhötöm. Összesen nyolc. Elképzelhetetlen ugyanis, hogy a szövetség szervezőjének, és választott nagyfejedelmének, Álmosnak ne lett volna saját nemzete, így katonasága. A legvalószínűbb, hogy a Kürtgyarmat nem egy nemzet (törzs) volt, hanem kettő; Kürt és Gyarmat, melyeket kis lélekszámuk miatt, hadászati célból egybe tettek, de a nemzetszövetségben - melyet vérszerződés név alatt ismerünk - teljes jogú szövetkezők voltak. Persze, más megoldás is elképzelhető, mint például a csatlakozó kabarok, vagy már a Kárpát-medencében lévő avarok és székelyek, mint a nyolcadik szövetkezők. (Radics Géza)

Később a magyar címer részévé vált. Szent István első király (1000-1038) pénzein is már föltűnik egy sávozott zászló, méghozzá egy „királyi lándzsa" (LANCEA REGIS) körfelirattal. Ez a korábban a királykoronázáskor használt lándzsára utal, amelyen egy sávozott zászló található. Az Árpád-ház dinasztikus jelképének legrégebbi biztos címerábrázolása I. Imre magyar királynál (1196-1204) tűnik föl. A XIV. század közepén készült Képes Krónikában nemcsak az ábrázolt zászlókon, hanem a királyok öltözékén is ez látható. Az alábbi iniciálékban
    
Szent István és III. Béla látható az Árpád-sávokkal. A sávok száma koronként különböző volt (7 és 12 között változott), mígnem a XVI. századra állandósult nyolcban. Előfordult, hogy föliratokkal, ill. a korai időkben oroszlánokkal (királyi jelkép) díszítették. Werbőczy 1514-es Hármaskönyvének (Tripartium) allegorikus magyarázata szerint a sávozás „a négy ezüstös folyót" (Duna, Tisza, Száva, Dráva) jelképezi. Radics Géza szerint azonban téves ez a felfogás. Mi történt ugyanis a Marossal? Az Erdélyimedence vízlevezetőjével? A Kárpát-medencének öt nagy folyója van. A Maros tehát semmi esetre se maradhatott volna ki.
A kutatók egy része ázsiai eredetűnek tartja, sumér, iráni vagy más ázsiai hatásokat próbálnak igazolni. Perzsa, pontosabban iráni hatás ugyanis érhette a honfoglalás kora előtti magyar törzseket, ázsiai kapcsolataik pedig lehettek a honfoglalóknak.
A miniszterelnöki eskü letételekor a nemzetiszínű zászlót - az Árpád-sávos zászlóval, mint a történelmi zászlók egyikével - díszőrség kíséretében viszik az eskütétel helyszínére.
Az Árpád-sávos szimbólum számos - főként katonai és rendvédelmi - szervezet címerének alkotóeleme.
A nyilas uralom alatt használt zászló felépítése: 9 sáv, 5 piros és 4 fehércsík, a zászlóban elhelyezve a H-betűvel díszített - zöld színű nyilaskeresztes jelvényt. Ez ma tiltott önkényuralmi szimbólum. Abban is különbözik az Árpád-sávos lobogótól, hogy az a nyolcszor vörössel és ezüsttel vágott magyar címerrel ellentétben kilenc sávot - öt piros, négy fehér - tartalmazott.
A nyilas időkben használt új típusú "Árpád-sáv" a mozgalom szándéka szerint a megújítandó magyarság öt - egymást feltételező - társadalmi csoportját (a nemzettartó paraszt, a nemzetépítő munkás, a nemzetvezető értelmiség, a nemzetmegtartó nő-gyermek-ifjúság, a nemzetvédő fegyveres erők) jelképezte (öt vörös sáv), amelyet a hungarizmus erkölcsi (kereszténység), szellemi (nacionalizmus) és anyagi (szocializmus) alapjai, valamint a magyar nemzetet és a Kárpát-Duna Nagyhazát alkotó népszemélyiségeket (magyarság, szlovákság, ruszinság, románság, németség, szerbség) összefogó konnacionalizmus tartanak össze (négy fehérsáv).
Az Árpád-sávos zászlón csak „csíkok" vannak. Piros és fehér sávok négyszeri ismétlődése látható, azaz legfelül piros, alul pedig fehér sáv van. A színek jelentéséről ma is vita folyik, mint például, hogy a piros a vér, a fehér pedig a szabadság szimbóluma, ezek viszont csupán feltételezések. Jelentése utalhat az erőre, esetleg az előkelőségre, a gazdagságra. Más vélemények szerint az élet és a halál fölötti rendelkezés jogát is kifejezhette, a vér színeként. A mai magyar zászlóban egyébként a vörös (piros) szín az erőt, a fehér a hűséget, a zöld pedig a reményt jelképezi.
Az Árpád-sávok később is visszatértek az Anjouk, majd Mátyás király zászlójában. A kurucok is használták a Rákóczi- szabadságharcban, ők viszont egy „apró" módosítással - a királyi zászlóval ellentétben ők csak hét sávot használtak -, lehagyva az alsó fehér vonalat.
Az Árpád-sávos zászló, gyökereink jelképe, őseink hagyatéka. Eredeti jelentését nem írhatja felül semmi és senki. A Magyar Posta 1981-ben emlékezett meg ősi, történelmi zászlóinkról, amikor is kiadott egy bélyegsorozatot, melynek az első bélyegén (40 fillér) az Árpád-sávos zászló díszeleg. Ezt követte a Hunyadi ~ Bethlen Gábor ~, Rákóczi ~, 48-as Honvéd ~ és a Csepeli Vörös Ezred zászlaja.
 Összeállította: Kiss Krisztina

Nagyon jó lenne ha elgondolkodnának azok az országgyűlési képviselők
 akik állandóan szidják és mocskolják az ÁRPÁD-SÁVOS zászlót,
hogy saját hazájuk zászlaját és hazájuk múltját mocskolják.
Nem a zászló tehet róla, hogy egyes politikai erők alantas célokra használták.
Rákosi is a PIROS - FEHÉR - ZÖLD címerrel ellátott zászló alatt gyilkolta és fosztotta ki a magyar népet.
1956-ban a forradalom alatt a címert vágták ki és nem a zászlót.
Patonay László
  AZ ÁRPÁDSÁVOK HASZNÁLATA A KÖZIGAZGATÁSI CÍMEREKBEN
 
BRFK XVII. kerületi Rendőrkapitányság
 
Magyar Honvédség Szárazföldi Parancsnokság
 
       
Budapesti Rendészeti  Szakközépiskola
 
Nemzetbiztonsági Hivatal
 
       
Győr-Moson-Sopron megyei Rendőrkapitányság Zrínyi Miklós
Nemzetvédelmi Egyetem címere
 
       
Légierő MH Pápa Bázisrepülőtér
 
 
 
 
ÁRPÁDSÁVOK TELEPÜLÉSEINK CÍMEREIBEN
Kesztölc Iváncsa Györ-Moson-Sopron megye Olaszfalu




Örvényes Sárszentmihály Nagyigmánd Kocs




Kisvárda Gic Esztergom Fehérvárcsurvgó




Dunaalmás Dunaszentgyörgy Epöl Dég




   
  Berhida Bakonytamási  
 

 
A magyar történelmi zászlósor zászlói időrendi sorrendben 
 
Honfoglaláskori zászló
Szent István király zászlaja
Az Árpád-házi királyok árpád-sávos zászlaja
Az Árpád-házi királyok kettős-keresztes zászlaja
Az Anjou-k királyi zászlaja
Hunyadi János kormányzó zászlaja
Mátyás király fekete-seregének zászlaja
Zrínyi Miklós zászlaja
A Nyitra vármegyei nemesi felkelők zászlaja a török időkből
Bocskai hajdúhadnagyának zászlaja
Bethlen Gábor fejedelem zászlaja
Thököly Imre fejedelem zászlaja
II. Rákóczi Ferenc fejedelem zászlaja
II. Rákóczi Ferenc lovasságának zászlaja
A baranyai huszárezred 18. századi zászlaja
A jászkun huszárok zászlaja az 1770-es évekből
A Pest vármegyei nemesi felkelők zászlaja a napóleoni háborúk idejéből
1848-as gyalogsági zászló
1848-as lovassági zászló
A Magyar Királyi Honvédség zászlaja 1869-ből
A Magyar Királyi Honvédség zászlaja 1938-ból
A demokratikus honvédség zászlaja 1949-ból
Az 1956-os lyukas zászló

Cs. Kotra Györgyi a Hadtörténeti Intézet és Múzeum muzeológusa szerint: „A teljes történelmi zászlósor 23 darabból áll, de ezekből mindig az alkalomnak megfelelően válogatnak, például a március 15-i ünnepen mind a két '48-as lobogó ott van, augusztus 20-án több az Árpád-házi zászló, az '56-os ünnepeken pedig inkább a 20. század felé tolódik el az arány."

Másolat innen: http://franka-egom.ofm.hu

 

Fényképek

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.